A műszaki dokumentáció fordítása az egyik legérzékenyebb és legnagyobb precizitást igénylő fordítási terület. Legyen szó gépkönyvekről, használati utasításokról, technológiai leírásokról vagy szoftveres műszaki specifikációkról, a legapróbb hiba is félreértésekhez, biztonsági kockázatokhoz vagy akár garanciális problémákhoz vezethet.
Éppen ezért kiemelten fontos, hogy a fordítás ne csak „nyelvileg legyen helyes”, hanem szakmailag is kifogástalan.

Az alábbiakban bemutatjuk azt az 5 leggyakoribb hibát, amelyeket a cégek elkövetnek műszaki fordítás során — és azt is, hogyan kerülhetők el.

1. pontatlan vagy következetlen szakszókincs

Miért probléma?

A műszaki dokumentumokban az egységes terminológia kulcskérdés. Ha ugyanarra az alkatrészre vagy funkcióra többféle elnevezés szerepel, az zavart és hibás használatot okozhat.

Gyakori példák:

• különböző fordítások „szoftvermodul”, „programrész”, „komponens” helyett
• többszörösen eltérő gépalkatrész-megnevezések (kar, csatlakozó, elem stb.)

Hogyan kerülhető el?

• Terminológiai lista készítése még a projekt elején
• CAT eszközök (Trados, MemoQ, Smartcat) használata
• A megrendelő által használt gyári vagy céges szótár beépítése a fordításba

2. A kontextus figyelmen kívül hagyása

Miért fordul elő?

A műszaki szövegekben sok rövid, tőmondatos, instrukció jellegű rész van. Ezek kontextus nélkül félrefordíthatók — például nem derül ki, cselekvő vagy állapotjelölésről van szó.

Tipikus probléma:

• egyetlen mondat félreértelmezése automatikusan hibás folyamatleíráshoz vezethet
• összefüggéstelen utasítások, amelyeket a felhasználó nem tud követni

Megoldás:

• a fordító nem mondatonként, hanem folyamatszinten vizsgálja a szöveget
• szükség esetén kérdéslistát küld a megrendelőnek a félreérthető részekről

3. A mértékegységek és szabványok hibás kezelése

Gyakori hibák:

• angolszász mértékegység → metrikus konverzió rosszul
• nem megfelelő hőmérsékleti jelölések
• európai vs. amerikai szabványok keverése (ISO, DIN, ANSI stb.)

Miért kritikus?

Egy hibásan fordított érték akár üzemi balesethez is vezethet.

Mit kell tenni?

• csak olyan fordító dolgozzon a dokumentáción, aki ért a szabványokhoz
• a végén mindig szükséges egy szakmai lektorálás, nem csak nyelvi

4. Grafikai elemek, ábrák, kapcsolási rajzok kihagyása

A műszaki dokumentumokban sok a beágyazott ábra, táblázat, diagram vagy alkatrészrajz.

A leggyakoribb hibák:

• az ábrán szereplő feliratok nem kerülnek lefordításra
• a szöveg és az ábra eltérő terminológiát használ
• a fordító nem teszi vissza a feliratokat az eredeti helyükre

Hogyan előzheted meg?

• forrásfájlokat (pl. PSD, AI, InDesign) biztosítani kell a fordítónak
• olyan fordítót válassz, aki DTP munkát is vállal, nem csak szövegfordítást

5. Nincs végső minőségellenőrzés valódi szakemberrel

A műszaki fordításnál a hibátlan végeredmény nem csak nyelvi, hanem szakmai kérdés.

Mi a gond?

• sok fordító ügynökség nem biztosít szaklektorálást
• a megrendelők gyakran időszűke vagy budget miatt kihagyják ezt a lépést

Mi a megoldás?

• minden műszaki fordítást vizsgáljon át legalább egy technikus, mérnök vagy műszaki szakember
• a végső ellenőrzés megkapja az eredeti dokumentumot is, nem csak a fordítást

Összegzés

A műszaki dokumentáció fordítása nagy szakmai felelősség: a pontosság nem opcionális, hanem alapfeltétel. A hibák elkerülése érdekében érdemes olyan fordítóval vagy fordítóirodával dolgozni, amely:

• megfelelő terminológiai eszközökkel dolgozik
• érti a műszaki folyamatokat
• biztosít szakmai lektorálást
• vállalja az ábrák és vizuális elemek DTP-kezelését

Így nem csak szöveg születik, hanem megbízható, használható és biztonságos dokumentáció, amely valóban támogatja a felhasználót és a technológiai folyamatokat.